Bénító félelem

A félelem az egyik leggyakoribb és "leghatékonyabb" okozója a sikertelen, nem beteljesített, boldogtalan életnek. Ez az emberiséggel egyidős, mindannyiunk által olyan jól ismert érzés hirtelen, minden addigi lelkesedésünket és tervünket sarokba szorítva képes lecsapni ránk - bizony óriási kárt hagyva maga után. Önbizalmunkat gyengítheti, képességeinket és a bennünk rejlő tehetséget is blokkolhatja. Aki teret enged félelmeinek és nem számolja fel őket, könnyen egy olyan életben találhatja magát, amely "nem is az övé",   amelyben nem tudja kibontakoztatni valódi értékeit, pozitív tulajdonságait. Azt már mondani sem kell, hogy ezek után mi várhat az emberre: folyamatos elégedetlenség, boldogtalanság, sivár életvitel, betegségek... Vagy még rosszabb.
Vajon kezelhetjük valahogyan félelmeinket? Ha igen, hogyan kezdjünk hozzá?

A jó párkapcsolat máshonnan indul...

Gyakran halljuk ezeket a mondatokat:"Szeretnék egy férfit az életembe!", "Akarok egy nőt/barátnőt!". De vajon hogyan tudjuk bevonzani az életünkbe a harmonikus és tartós párkapcsolatot, a nőt, a férfit, az áhított férjet vagy feleséget?

Az Élet értelme...

Mindenki életében eljön az a pillanat (kinek előbb, kinek később), amikor felteszi magának a kérdést: "mi az élet(em) értelme?

És igen: vajon mikor érezzük úgy, hogy értelmes (volt) az életünk, hogy ahogyan éltünk, az pont úgy volt jó és boldogan hagyhatjuk el földi testünket, ha eljön az ideje?

Természetesen mindenkinek más és más jelenti az Élet értelmét, mindenki más életút során és után tapasztalhatja meg, hogy értelmet adott létezésének.

Ám vannak alapvető tények, irányok, melyeket követhetünk és általuk felszabadulhatunk az "Élet értelme" olykor nyomasztónak tűnő terhe alól.

A párkapcsolat alapja

Férfi és Nő egyenrangú.
Ebben sokan vitatkoznának, sokan támadnák e tényt, ám fejtsük ki egy kicsit: egy párkapcsolat akkor lehet sikeres, ha a Nő és a Férfi is elismeri, hogy EGYENRANGÚAK, ám KÜLÖNBÖZŐEK. A jó párkapcsolat titka, hogy Férfi és Nő is elfogadja, hogy mindkettőjüknek szüksége van a másikra és tudatosan is nyitottá válnak arra az ajándékra, amely a másikból árad, mint egy "hiányzó részt" pótolva.
Akkor követünk el hibát, amikor úgy teszünk, mintha nem is volna szükségünk a társunkra, ezzel folyamatos belső nyugtalanságot, bizonytalanságot okozva neki, ezt sugallva: "Talán megadom neked, ami kell, talán nem, majd kiderül." Ez nagyon erős romboló hatással tud lenni a kapcsolatra, hiszen (tudat alatt is) nagyon mélyen sértjük vele a párunkat. Hiszen ilyenkor csak úgy teszünk, mintha nekünk semmire sem volna szükségünk, s őt is kínozzuk ezzel...
A kapcsolat teljessége és minden további része azon alapszik, hogy a mélyben ez az elv dolgozik bennünk: "Szeretlek és elfogadlak Téged férfiként/nőként, átadom magam neked nőként/férfiként. Elfogadlak úgy, ahogy vagy."